Általános tudnivalók
 
A kannábisz – vagy marihuána – a kender növény pszichoaktív hatású kivonata, amelyben a pszichoaktív hatásért a ∆9 tetrahidrokannabinol  (delta-9-tetrahidrokannabinol, egyszerűen: THC) hatóanyag a felelős. Ilyen hatóanyagot a szubtrópusi, trópusi területen növő kender-félék, elsősorban a Cannabis sativa és a Cannabis indica tartalmaz, a rostkender hatóanyagtartalma elhanyagolható.
 
Ma nem a trópusokon termesztett kannábiszt, hanem a Hollandiában, majd legújabban a Magyarországon termesztett kender-félékből nyert kannábisszal találkozhatsz. Üvegházakban, mesterséges fénynek és magas hőmérsékletnek kitéve él meg a növény, annak genetikailag módosított változata (szinszemilla) is, amelynek a hatóanyagtartalma magasabb, mint a hagyományos úton termesztett növényé. A kannábisz gyanta és olaj – vagy hasis gyanta és olaj - magasabb hatóanyag tartalmú, míg a megtermékenyítetlen nőivarú növény virágából készült, elszívásra használt marihuána alacsonyabb hatóanyag tartalmú készítmény. A marihuánát önmagában, vagy dohánnyal keverve szívják el cigarettában, pipában vagy vízipipában (bong). Utóbbi esetben több hatóanyag juttatsz a szervezetedbe.
 
 
A Bűnügyi Szakértői- és Kutatóintézetben és a regionális kábítószer-vizsgáló laboratóriumokban vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulása 1998 és 2008 között

 

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Marihuana (THC)

0,01-2,5%

0,01-4%

0,01-6%

0,01-6%

0,01-6%

0,01-6%*

0,01-6%*

0,01-6%*

0,02-12%

0,02-10%*

0,02-10%*

 
* a hatóanyagtartalom az ügyek legalább 90 %-ban a fenti határokon belül található
 
A Szakértői Intézet a lefoglalt marihuána hatóanyagtartalmát vizsgálja: látható, hogy 2008-ban 0,02-10% között mozgott a hatóanyag (THC) értéke. 1% alatt gyakorlatilag pszichoaktív hatás nem alakul ki, ugyanakkor a 0,02 és a 10% között jelentős különbség van: ezért fordulhat elő, hogy az „utcán” nagyon különböző hatóanyag tartalmú cigarettával (vagy marihuána-növényi törmelékkel) találkozhatsz. Lehet, hogy az egyik nem okoz „semmit”, míg a másiknál jelentős tünetek alakulhatnak ki!
 
Az indiai kender és hatóanyaga egyaránt kábítószernek minősül, így a marihuána-elszívása is kábítószerfogyasztás. A marihuána birtoklása – még akár negyed-félgrammé is – szintén bűncselekmény. A használó ellen (akár elszívta, akár pl. a zsebében találtak nála) – ha a rendőrség észleli - büntetőeljárás indul, amit a rendőrség vagy az ügyészség felfüggeszthet, ha az érintett személy féléves ún. elterelő-kezelést választ, és annak elvégzését okmánnyal igazolja. Az „elterelés” arra kijelölt egészségügyi intézményben kezdődik egy állapotfelméréssel, majd ennek eredményétől függően folytatódhat „megelőző-felvilágosító” szolgáltatás keretében (prevenciós szolgáltatónál), vagy pedig egészségügyi intézményben mint kábítószer-függőséget gyógyító vagy más ellátás keretében. Gyakorlatilag nem fordul elő, hogy egy marihuána-használónál függőséget állapítsanak meg, ami szakmai „előítéletességet” tükröz, mert a marihuánától is kialakulhat függőség!
 
 
Hogyan fogyasztják?
 
Cigarettában, ritkábban pipában vagy vízipipában (bong). Utóbbi esetben több hatóanyag kerülhet a szervezetedbe. Néha süteménybe sütik (spacecake): ilyenkor nem tudhatod, hogy a süteményben mennyi hatóanyag (THC) van, illetve a bevételt követően még eltarthat egy darabig amíg felszívódik, ezért a hatás fokozódhat (illetve olyan aktív lebontási termék keletkezik, ami könnyebben átmegy a vér-agy gáton). Míg cigarettában elszívva, ha abbahagyod a szívást, akkor már nem kerül több hatóanyag a szervezetedbe. Ezért a süteményben levő hatóanyag hatása hosszabb és kiszámíthatatlanabb.
Itt a kannabisz és hatóanyagai orvosi célú fogyasztásával nem foglalkozunk: lásd itt: http://www.kenderbarat.com/orvosi-celu-felhasznalas/128-mi-az-az-orvosi-marihuana
Hatás
 
A marihuána hatóanyaga, a THC, a hallucinogén szerek közé tartozik; hatására, főleg az első időben ritkábban jelentkeznek hallucinációk, a használó nevetgél, gyakran maga sem tudja, hogy min. Kisebb adagban hasonló hatású, mint az alkohol: eufória léphet fel, megszabadít a szorongás érzésétől, lassító, illetve aluszékonyságot okozó hatást érezhetsz. A hatás másodperceken belül megjelenik és 3-4 órán át tart. Bizonyos bomlástermékei akár 2-3 héttel az utolsó marihuána-szívás után is kimutathatók a vizeletből (ilyenkor már pszichoaktív hatásuk nincs). Az ilyen kimutathatóság inkább a rendszeres használóknál fordul elő.
 
Előfordulhat olyan állapot is, amikor elveszted érdeklődésed más tevékenységek iránt. Sokszor fellép az emlékezetkárosodás, elsősorban a rövid távú emlékezetkárosodás zavara. Ez rendkívül kellemetlen lehet: pl. egy telefonbeszélgetést követően pl. nem emlékszel arra, mit is beszéltetek meg. Sokan rögtön, még a beszélgetés alatt jegyzetelnek, hogy elkerüljék ezt a hatást. Vizsgaidőszakban nagymértékben csökkenti a koncentráló képességet, így rontja a tanulás hatékonyságát. Serdülőkorban különösen ronthatja a memóriát – az agy fejlődése miatt -, aminek későbbi következményei is lehetnek. Ugyanakkor, a tapasztalatok inkább arra utalnak, hogy e következmények a használat abbahagyását követően, bizonyos idő elteltével, csökkennek.
 
A hallucinációk nem a szokásosak, amiket pszichiátriai tankönyvek emlegetnek egyes pszichiátriai betegségekkel kapcsolatban. Általában idő- és térérzési zavarok fordulnak elő: úgy érzed, hogy felgyorsul, de inkább lelassul az idő múlása, a tárgyak elvesztik vagy megváltoztatják alakjukat. Mindez lehet kellemes, de kellemetlen élmény is. Előfordulhat, hogy szorongani kezdesz, úgy érzed, „megőrülsz” vagy szívinfarktusod lesz a szívtáji érzések miatt, vagy azt hiszed, hogy a hatás soha nem múlik el, „úgy maradsz”. A hatás egy idő után azonban elmúlik: általában néhány óra alatt. A „nekem infarktusom van” érzést elősegíti az, hogy a szer fokozza a pulzusszámot és valóban szívműködési zavarokhoz vezethet az arra hajlamos egyéneknél.
 
A használók gyakran számolnak be olyan élményekről, hogy a szer hatása alatt a világ „mélyebb” összefüggéseire ébredtek rá, elsősorban saját világuk, „tudattalanjuk” kérdéseivel foglalkoztak, illetve a szer javította kreatív képességeiket. Gyakran azonban ezek a hatások átmenetiek: miközben a marihuána hatása alatt ezeket a gondolatokat képzeled, „kijózanodva” vagy már nem is emlékszel rájuk, vagy pedig már nem is tűnnek olyan fontosnak.  Ilyen „megtévesztő” hatással főleg a használat koraibb periódusaiban találkozunk. Később, sokan egyszerű ellazítóként használják a marihuánát, mint pl. egy üveg sört. A probléma ilyenkor az lehet, hogy a szer által okozott koncentrációs, illetve memória problémák hosszabb távon, a szer hatása után is fennmaradnak, jelentősen megnehezítve a használó életét és a koncentrációs problémákon keresztül a tanulását és a munkavégzését. Egy idő után azt érezheted, hogy bár a szernek szinte semmilyen pozitív hatása nincs, nem tudod abbahagyni a szer használatát vagy még csökkenteni sem. Ha közel érzed magad ehhez, érdemes regisztrálnod az önsegítő programunkba.
 
  
Kannabisz és pszichiátriai betegségek
 
Az utóbbi években a tudományos érdeklődés előterébe került a pszichiátriai betegségekkel, elsősorban a skizofréniával való kapcsolat. Nagyon valószínű, hogy a marihuána-használat és a skizofrénia között kapcsolat van; de az oksági kapcsolat kérdéses (tehát, hogy a marihuána-szívás skizofréniát okozna; de még ha feltételezzük is ezt, a kockázatot csak kismértékben növeli a marihuána-szívás). A marihuána ritkábban okozhat „őrületet”, pszichózist, ami a szívás után akár napokig-hetekig is fennállhat. Ilyenkor a bizarr viselkedés és a bizarr élménybeszámolók (hallucinációk) utalhatnak erre az állapotra. Ez az állapot veszélyes, ezért ennek orvosi felügyelete indokolt lehet.
A marihuána-használat előidézheti vagy fokozhatja az arra fogékony egyénben a pszichiátriai megbetegedés felbukkanását, vagy ez a pszichiátriai betegség – ami esetleg még néhány évig lappangana – hirtelen a felszínre tör. Ezek az utóbbi években megfigyelt jelenségek a marihuána-használat újabb, súlyosabb veszélyeire hívják fel a figyelmet; olyanokra, amiket pár évvel ezelőtt még nem hittünk volna!
A marihuána szívás kapcsolódhat más pszichiátriai problémákhoz is, mint pl. a szorongás, depresszió, öngyilkossági gondolatok. Ma még nem tisztázott, hogy melyik állapot vezet a másikhoz: a marihuána-használat a pszichiátriai zavarokhoz, vagy fordítva: a pszichiátriai zavarok egyfajta „öngyógyításképpen” a marihuána-használathoz (hiszen szívás alatt csökken a szorongás vagy a depresszió érzése).
Ártalmak, elvonás
   
A marihuána – ha gyakran, naponta többször, és hosszabb ideig, évekig használják – függőséget okozhat, mint bármely pszichoaktív szer. A „lágy” drog kifejezés ezért félrevezető: a függőség ugyanolyan, mint más szernél, bár a bizonyos tünetek enyhébbek lehetnek. Elsősorban lelki tünetek jellemzők: nagyobb mennyiséget használatsz ugyanolyan hatás elérése érdekében, más tevékenységek (iskolába járás, hobbik, barátok, szórakozás, gyereknevelés, munka) elhanyagolása; a napi élettevékenységek a marihuána megszerzése és használata köré szerveződnek. A szívás elhagyása sóvárgással jár, ami hetekig, hónapokig megmaradhat, ami visszaeséshez vezethet. A leggyakrabban azonban ezek a tünetek 2-3 nap, ritkábban 1-2 hét alatt elmúlnak, de a hosszabb hatástartalommal is számolni kell! A sóvárgást és visszaesést is menedzselni lehet! Újabban már fizikai elvonási tüneteket is megfigyeltek, főleg a nagyobb hatóanyag tartalmú cigaretták esetében (10-20-30%-nál): izzadás, remegés, alvászavarok, szorongás, hangulatzavarok, étvágy-problémák.
  
  
  
Szervi károsodások
  
  
A marihuána szervi károsító hatása nem kifejezett; mivel elszívják és gyakran dohánnyal keverik, ezért e hatások többnyire erre a tényezőre vezethetők vissza. 
Problémás kannabisz-használat
  
  
A magyar, de a külföldi adatok is arra utalnak, hogy a problémás kannabisz-használók száma növekszik. Itt a „probléma” azt jelenti, hogy a szerhasználat a környezet számára egyre nagyobb problémát jelent: a használó mulaszt az iskolából, hiányzik a munkahelyéről, romlik az iskolai vagy a munkahelyi teljesítménye, megromlik a kapcsolata a családjával, a hozzátartozóival és még a nem szerhasználó barátaival is. A használó sokszor ezt nem tartja problémának, azt gondolja, hogy csak a többiek akarnak vele „kiszúrni”, vagy hogy „rászálltak” a tanárok vagy a főnökei. Ugyanakkor, a teljesítményromlás és a hiányzások száma „objektív” mutató is lehet! Problémás kannabisz-használatnál javasoljuk a kannabiszpont.hu önsegítő programját, illetve ha a helyzet súlyos, a személyes segítségkérést és a személyes segítőfolyamatban történő részvételt. Ilyet a Kék Pont ingyenesen biztosít a hozzá fordulóknak.
  
  
  
Kezelés
  
  
A problémás-kannabisz használat elérhet egy olyan fokot, amikor már súlyosan veszélyezteti a használó életminőségét, iskolalátogatását vagy munkahelyi  megmaradását. Lehet, hogy a kannabiszpont.hu önsegítő programja ekkor már nem tud megfelelő, elegendő segítséget nyújtani. Ekkor pszichológiai, pszichiátriai segítségre, konzultációs segítségre van szükség. A Kék Pont ingyenesen nyújt ilyet, amit az egészségbiztosító fedez. Ez azonban azt jelenti, hogy a kezeléshez az érintettnek meg kell adni személyes adatait (név, cím, TAJ-kártya szám). Az adatvédelmi törvény értelmében ezek az adatok, illetve a kezeléssel összefüggő más adatok – sőt, maga a kezelés ténye is – bizalmasan, titkosan kezelendők, a rendőrséget, iskolát, munkahelyet a Kék Pont nem értesíti! 18 év alatti személyek esetében a szülők értesítése meggondolandó, 14 év alatt viszont már kötelező. A szülők értesítése, a szülők tájékoztatása a kezelésről a kannabisz-használó érdekeit is szolgálja. Nagyon indokolt esetben, amikor a szülő értesítése rontana a helyzeten, el lehet tőle tekinteni – az egészségügyi törvény és az orvosi kezelés alapelve szerint: mindent a „beteg” érdekének kell alávetni.
Előfordulás – a használat gyakorisága
 
 
Egy európai vizsgálat keretében a 16 éves diákokat kérdezik meg rendszeresen, milyen szereket használnak. Ezt mutatja a következő ábra Magyarország vonatkozásában:
  
Szerenkénti életprevalencia értékek a 8-10. évfolyamos diákok között2007-ben (%)
Szerenkénti prevalencia érték - 2007
(Elekes 2008)
  
A prevalencia azt jelenti, hogy a fiatal életében legalább egyszer használta az adott szert.
  
   
  
A következő ábra egy olyan vizsgálatból származik, ahol 18-54 éveseket kérdeztek meg Magyarországon a kábítószerhasználatukról.
  Tiltott szerfogyasztás - 18-54 évesek körében
(Paksi, Arnold  2007)
   
  
A következő ábra azt mutatja, hogy a droghasználat miatt kezelésbe kerültek között hány kannábiszhasználó van:
   
 Illegális szerek fogyasztása miatt kezelt betegek száma 2003-2008 (fő)
 
Szerfogyasztás miatt kezeltek - 2003-2008
  
  
  
A droghasználat miatt kezeltek között nagy arányban vannak kannábisz-használók. Ennek részben oka – lásd a következő ábrát -, hogy a rendőrségi ügyek túlnyomó többsége kannábisz-használókkal szemben indul meg. Ugyanakkor az is tapasztalható – és ez más európai országban is megfigyelhető -, hogy a kannábisz-használók között növekszik a problémás használók aránya, illetve azoké a használóké, akiknél a droghasználathoz más pszichiátriai betegségek is társulnak: elsősorban hangulatzavarok (depresszió), szorongásos zavarok.
  
  
A következő ábra azt mutatja meg, hogy a kábítószerhasználók elleni büntetőeljárások többnyire kannábiszhasználók ellen indulnak.
    
Büntetőeljárás alternatívájaként kezeltek száma kábítószer fajták szerint 2003-2008 (fő)
Büntetőeljárás alternatívájaként kezeltek - 2003-2008

Orvosi használat

 

Ma sokat foglalkoznak a marihuána orvosi használatával, illetve hatóanyaga (a THC) bizonyos gyógyszerek (pl. dronabinol) alapját képezik. Mivel Magyarországon a marihuána orvosi alkalmazása nem engedélyezett, ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk. Ez azt is jelenti, hogy egy esetleges rendőrségi vizsgálatnál Te sem hivatkozhatsz arra, hogy orvosi célból termesztetted vagy használtad a kannábiszt. Tudjuk, a törvény nem ismerete (vagy félreértése, vagy más országok gyakorlatának ismerete, pl. Hollandiáé, vagy az USA bizonyos államaié) nem mentesítenek a magyar igazságszolgáltatás eljárása alól! Hiába szabad használni bizonyos országokban, az onnan történő behozatal – ami esetleg az adott ország törvénye szerint megengedett – a magyar törvények szerint tiltott. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ezekben az országokban is tilos a marihuána kivitele az országhatáron túlra, tehát valójában az előző mondat nem pontos; más kérdés, hogy ezek az országok nem fektetnek nagy hangsúlyt a szer kivitelére vagy behozatalára.)  

 

Büntetőjogi következmények
  
  
A marihuána, a hatóanyaga (a THC), illetve maga az indiai kender tiltott szer (pontosabban: ellenőrzött szer, de a különbség itt lényegtelen), mindegyikük kábítószernek minősül. A magyar jogrend nem ismeri a kábítószerek alsó határát: bármennyi kábítószer  birtoklása, tartása– akár nyomokban is – már bűncselekménynek számít, akkor is, ha saját használatodra szántad, és akkor is, ha „véletlenül” maradt a zsebedben. Persze, az átadás (ami pénz nélkül is megvalósulhat, amikor megkínálsz valakit egy szívással!) vagy az árusítás már súlyosabb bűncselekménynek számít, ahogy a bűntársi vagy bűnszövetkezetben elkövetett magatartás is. Ehhez nem kell krimibe illő bűnbandákra gondolni, egy „egyszerű” fogyasztó a barátaival is kerülhet olyan helyzetbe, ami már súlyosbító körülménynek számít!
  
Fontos, hogy a „használat” is bűncselekmény, noha így, ebben a formában nem szerepel a BTK-ban. Ugyanis a tartás, birtoklás szerepel, és nem lehet drogot fogyasztani „tartás” és „birtoklás” nélkül! Bizonyos helyszínek védettnek minősülnek (óvodák, általános– és középiskolák, a felsőoktatási intézmények, a kollégiumok, a művelődési házak, stb.), ahol, ha fogyasztás vagy átadás stb. történik, azt szigorúbban büntetik. Ugyancsak szigorúbban büntetik, ha egy nagykorú személy ad drogot egy 18. évét még be nem töltött fiatalnak (akkor is, ha egy 18. születésnapja után pár nappal álló fiatal pl. egy osztálytársának ad, ingyen, „kóstolóként”, aki egy-két hónap híján még nincs 18 éves).
  
A törvény különbséget tesz a nem függő-, és a kábítószer-függő fogyasztók között, az utóbbiak általában enyhébb büntetésekre számíthatnak. A büntetőeljárásban igazságügyi orvosszakértői vizsgálat alapján dől el, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Nem tudunk olyan esetről, hogy marihuána-használat miatt valakit függőnek minősítettek volna – noha ennek lenne tudományos alapja. Tehát, ez az igazságügyi orvosi gyakorlatban nem létezik.
  
A kábítószeres ügyekben a büntetés nagysága többek közt attól is függ, hogy milyen mennyiségű anyagot találtak valakinél, vagy milyen mennyiségű kábítószerrel visszaélést látott bizonyítottnak a bíróság. Három mennyiségi kategória van: csekély mennyiség, jelentős mennyiség, és a kettő közötti ún. alapeseti mennyiség. Marihuána termesztés esetében, ha kender növényt találnak, akkor hatóanyag-tartalomtól, ivartól és mérettől függetlenül max. 5 db növény számít csekély mennyiségnek. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosánál több kábítószer. Ekkor már nem lehetséges az elterelést igénybe venni, az ügy bíróság elé kerül és többnyire – a mennyiségtől és egyéb körülményektől függően – az ítélet felfüggesztett börtönbüntetés vagy próbára bocsátás lehet, de letöltendő büntetést is kiszabhatnak.
  
Fontos tudni, hogy a rendőrségi eljárást bármilyen csekély mennyiség alapján megindíthatják (nemcsak egy marihuánás cigaretta, hanem annak kis darabja, sőt törmeléke miatt is). Ugyan ilyenkor az eljárás az ügyészség részéről vádelhalasztással és „eltereléssel” fog végződni (az „elterelés” igazolása után pedig az ügy lezárulásával). Ugyanakkor, a rendőrségi eljárás során a rendőrség a nyomozás minden eszközét bevetheti: házkutatást tarthat, tanúként meghallgathatja a barátaid, osztálytársaid, munkatársaid – amennyiben gyanú merül fel, hogy valamilyen szempontból érintettek az ügyben.
  
   
Elterelés
 
Ha csekély mennyiségű kábítószert találnak valakinél, vagy a vizeletéből állapítják meg – egy rendőri intézkedés keretében – hogy marihuánát használt, és egyéb kábítószerrel összefüggő bűncselekményt nem követett el (nem adta át, nem forgalmazta, árulta stb.), akkor a rendőrség vagy az  ügyészség felfüggeszti a büntetőeljárást és „elterelésre” küldi az érintett személyt. Az „elterelés” a büntetés helyett kezelés elv megvalósulása, „eltereli” az érintettet a büntetőeljárásból. Ezt az elterelést választani lehet, ha valaki nem ezt választja, az ügye bíróság elé kerül, ahol – ilyen ügyekben – próbára bocsátást, felfüggesztett szabadságvesztést vagy pénzbüntetést szabnak ki. Az elterelés 6 hónapig tart, arra kijelölt intézményben végezhető egy állapotfelmérést követően. A törvény szerint kéthetente 2 órában kell megjelenni a 6 hónap alatt, majd dokumentummal igazolni a rendőrség vagy az ügyészség felé az elterelés elvégzését. Az elterelés nincs „eredményhez” kötve: tehát nem követelhető meg az absztinencia elérése. Ha időközben újabb kábítószer-bűncselekménnyel kapják el az illetőt, újabb elterelésen kell résztvennie. A kannabiszpont.hu önsegítő programjában való részvétel nem pótolja az elterelést!
 
További információkat találhatsz a témában a Tásraság a Szabadságjogokért drogpolitikai oldalán. 
 
 
Jogsegélyszolgálat
  
A Kék Pontnál ingyenes jogsegélyszolgálat működik dr. Sasvári Andrea ügyvéddel, de ennek igénybevételéhez személyesen kell megjelenned a Kék Pont Gát utcai ambulanciáján, előzetes időpont egyeztetés után: 1-215 7833.
  
A Társaság a Szabadságjogokért szervezetnek szintén van ingyenes jogsegélyszolgálata, személyes megjelenéssel: előzetes bejelentkezés után: 1-209-0046, 1-279-0755, Bp. VIII. ker. Vig u. 28.
  
A bejelentkezéshez egyik esetben sem kell megadnod a személyes adataid, pl. név nélkül is lehet jelentkezni. A személyes adataid mindkét szervezet esetében az ügyvédi titoktartás alá esnek, amit – és a kapcsolódó jogi problémát - a Kék Pont terápiás munkatársai sem tudhatnak meg, akkor sem, ha az ügyvéd számára kiderül, hogy Te a kannabiszpont.hu-t használod!
  
  
Kannabisz és szkizofrénia - dosszié a Drogriporteren
 
 
A kannabisz-használatról itt olvashatsz angol nyelven további információkat:
  
Ez az Európai Unió Drogközpontjának (EMCDDA) kannabisszal foglalkozó oldala, az itt megjelenő információk tudományosan megbízhatók:
 
     
Ez a NIDA-nak az USA drogabúzussal foglalkozó intézetének információs anyaga a marihuána-használatról, ezek az információk is tudományos szempontból megbízhatók

 

Szintetikus kannabinoidok

 

A szintetikus kannabinoidok a kannabiszhoz hasonló hatást kiváltó szintetikus anyagok, amik a THC-hoz hasonlóan a testünkben található kannabinoid receptorokra (a THC-ra reagáló idegsejtekre) hatnak. Jellemzően a fűhöz hasonló formában, szárított növénymorzsalékként lehet megvásárolni, de füstőlőként, illatosítóként is árulják. Sokszor hívják „biofűnek” is, ami alapvetően megtévesztő elnevezés, hiszen ezeket az anyagokat nem természetes úton állítják elő, hanem laboratóriumokban. Fontos tudni, hogy jó néhány szintetikus kannabinoid sokkal erősebb, mint a természetes THC, így sokkal erősebb hatást is tapasztalhat a használó. Ugyanakkor éppen emiatt a hozzászokás, a tolerancia is sokkal hamarabb kialakul ezeknél a szereknél, és így a függőség kialakulásának is nagyobb a kockázata.

A szintetikus kannabinoidokat jellemzően ugyanúgy fogyaszják, mint a marihuánát, azaz leggyakrabban pipából vagy cigarettából elszívva esetleg lenyelve fogyasztják. A különbség a kannabisz növényhez képest, hogy ott részben elszívás közben, a hő hatására alakul át a nem pszichoaktív THC-sav pszichoaktív THC-vá, a szintetikus kannabinoidoknál viszont erre nincs szükség, mert azok eleve stabil pszichoaktív formában vannak. Azaz ezeket a szintetikus anyagokat nem kellene cigarettába sodorva, elégetve használni, a fogyasztók valószínűleg egyrészt a megszokás, másrészt a gyorsabb hatás miatt fogyasztják elszívva (az egyes fogyasztási módok, mint a lenyelés, orrba szippantás, belélegzés, injektálás különböznek a pszichoaktív anyagok felszívódásához szükséges idő szerint, a belélegzésnél csak az intravénás szerhasználat az, ahol hamarabb lehet érezni az adott anyag hatását).

A fogyasztáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok részben a kannabiszhoz hasonlóak: szív és érrendszeri problémák, a pszichológiai problémák (pl.: pánik roham). Fontos különbség viszont, hogy a szintetikus kannabinoidoknál nem ismertek a hosszútávú kockázatok, nem tudjuk, hogy hosszútávon milyen hatással vannak a szervezetre maguk a szintetikus anyagok, illetve az anyagcsere során létrejövő bomlástermékeik. Bár jelenleg nincs megbízható információ az élettani ártalmaikról, de vannak bomlástermékek amelyek rákkeltőek lehetnek – ebből a szempontból különösen az AAI-k (lásd lent) lehetnek veszélyesek.

Ahogy általában minden anyagnál, a molekula struktúra minimális megváltoztatása is óriási különbségekhez vezethet az anyag tulajdonságaiban, így a szintetikus kannabinoidok jelentősen eltérőek „erősség” tekintetében. Fogyasztásnál érdemes mindig minimális adaggal kipróbálni az adott anyagot, nem pedig megszokás alapján fogyasztani belőle, hiszen az egyik anyag erősségéből nem lehet következtetni a másik erősségére.

Különösen fontos kiemelni, hogy míg a kannabisz növény viszonylag ritkán okoz mérgezést, addig a szintetikus kannabinoidok túladagolása súlyos, akár életveszélyes mérgezést is okozhat. Ebben különösen azok az anyagok lehetnek veszélyesek, amik a CB1 kannabinoid receptor teljes agonistái, azaz a CB1  receptorokra tapadva, azokból a maximális hatást tudják kiváltani (a THC maga csak részleges agonista, azaz nem képes a maximális hatást kiváltani az idegsejtre tapadva). Teljes agonista például a HU-210, a CP-55,940 vagy a WIN-55,212-2.

A szintetikus kannabinoidok előállításával 1965 óta, a THC szintetizálása óta foglalkoznak különböző kutatócsoportok és cégek, de a történet fontos állomása a ’80-as évek vége is, amikor a szervezetünkben lévő CB1 és CB2 elnevezésű kannabinoid receptorokat sikerült azonosítani. Az azóta eltelt idő alatt több, mint 100 különböző ilyen anyagot állítottak elő, ezeket jellemzőik alapján a következőképpen lehet csoportosítani:

  1. Klasszikus kannabinoidok (THC, a kannabisz egyéb hatóanyagai illetve az ezek szerkezetéhez hasonló szintetikus anyagok, mint pl.: HU-210, AM-906, AM-411, O-1184)
  2. Nemklasszikus kannabinoidok (ciklohexilfenolok, vagy 3-arilciklohexanolok, mint a CP-47,497-C8, CP-55,940, CP-55,244)
  3. Hibrid kannabinoidok (a klasszikus és nemklasszikus kannabinoidok szerkezetéhnek kombinációi, pl.: AM-4030)
  4. Aminoalkil-indolok (AAI-k), amik további négy alcsoportra bonthatóak: naftoil-indolok (epl.: JWH-018, JWH-073, JWH-398, JWH-015, JWH-122, JWH-210, JWH-081, JWH-200, WIN-55,212); fenilacetil-indolok (JWH-250, JWH-251); naftilmetil-indolok és benzoil-indolok (pravadolin, AM-694, RSC-4).
  5. Eikozanoidok (endokannabinoidok, mint az anandamid, és azok szintetikus megfelelői, mint pl.: metanandamid)
  6. Egyéb kannabinoidok (diarilpirazol, a szelektív CB1 antagonista Rimonabant, naftoilpirrolok, mint a JWH-307, nafthilmetilindenek vagy a naftalén-1-yl-(4-pentiloxinafthalén-1yl)metanon származékok, mint a CRA-13).

Szerhasználat szempontjából fontos figyelembe venni, hogy a különféle szintetikus kannabinoidoknak nagyon eltérő lehet az erőssége. A következő táblázatban a „K1” oszlopban található értékek jelzik, hogy az egyes anyagok mennyire „tapadnak” a CB1 receptorra – minél kisebb ez az érték, annál erősebbnek tekinthető az adott anyag. A táblázatból jól látszik, hogy mennyire különbözőek lehetnek a piacon nagyjából egy időben, egy helyen jelenlévő szintetikus kannabinoidok. Sajnos azonban a kereskedelemben használt elnevezésekre nincs garancia, a csomagoláson nincs pontosan megnevezve, hogy mi van benne, így a fogyasztó valójában soha nem tudhatja mi is az, amit használ.

 

(Az összeállítást a UNODC szintetikus kannabinoidokról szóló kiadványa alapján készítettük)